Első világháború - a 100. évfordulós Page

Az Első világháború - a 100. évfordulós Page blog a megegyező nevű Facebook-emlékpage része. Kövessetek minket Facebookon is! https://www.facebook.com/ElsoVilaghaboruA100EvesEvfordulosPage

Friss topikok

Facebook oldaldoboz

Egy alezredes, aki eldöntötte a világháborút? - Richard Hentsch küldetése

2014.09.08. 10:26 Fóris Ákos

French_soldiers_ditch_1914.jpg1914. szeptember 9-t írunk. Párizsból a kormány már elmenekült, a németek kevesebb mint 50 km-re vannak a fővárostól. Taxikkal hordják a katonákat a párizsi kaszárnyákból és a francia sereg úgy néz ki, hogy az összeomlás küszöbén áll. És ekkor a németek elkezdenek visszavonulni... Ezt kezdték nyugaton a "marne-i csodának" nevezni. Természetesen a háború után mindenki kíváncsi volt: ki hozta meg a döntést arról, hogy a német támadás jobb szárnyát alkotó három hadsereg helyzete tarthatatlan. Moltke, valamelyik hadsereg tábornoka, esetleg maga a császár? És ekkor jött a válasz: a hadi mesterség egy hivatásos hidegfejű szakembere, Richard Hentsch alezredes!

 

A marne-i taxik legendájáról szóló írásunkat és galériánkat lásd: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.561572163910736.1073741835.524951857572767&type=3

 

A francia kormány elköltözéséről lásd: https://www.facebook.com/ElsoVilaghaboruA100EvesEvfordulosPage/

photos/pb.524951857572767.-2207520000.1410333034./729647670436517/?type=3&theater

 

A barikádharcra készülő Párizsról lásd: https://www.facebook.com/ElsoVilaghaboruA100EvesEvfordulosPage/

photos/a.525106447557308.1073741829.524951857572767/553421174725835/?type=3&theaterhentsch.jpg


Richard Hentsch alakja szinte legendássá nőtte ki magát a marne-i csatáról szóló tengernyi irodalomban. Azt kell mondani, hogy nem véletlenül, hiszen hogyan hozhatott ilyen szintű stratégiai döntést egy több hadsereget és mintegy 2,5 millió embert felölelő csatában?

Alezredesnek lenni egy ilyen mértékű ütközetben középszintű rendfokozatnak számít. Ugyancsak különös a ráruházott jogkör nagysága, ha mint szász tisztet szemléljük egy porosz hadseregben, vagy ha mint egy felderítő tisztet abban a német hadseregben, ahol a felderítő részleget a hadműveleti osztály szolgálóleányaként tekintették.

Sikerét két dolognak köszönhette: saját képességeinek és Moltke állapotának. 1914-re Hentsch a német vezérkarban tekintélyes személyiségnek számított. A Vezérkari Akadémiámarne.jpgn töltött évek alatt kitűnt tehetségével és ezen túl sikerült mind von Moltéval, mind Bülowval bizalmas viszonyt kiépítenie. Moltke ugyan 1914-ben még nem volt kimondottan idős - 66 éves volt - viszont egészségügyi állapota nem engedte volna meg azt, hogy ő legyen a német vezérkar vezetője. Így már az augusztusi események idegfeszültsége ágyhoz kötötte Moltkét, és a nyugati front irányítását de facto a három osztályvezetőből - Gerhard Tappen, Richard Hentsch és Wilhelm von Dommes - álló trió végezte. Ennek tükrében nem meglepő, hogy kevesebb, mint két évvel később el is hunyt Moltke szívrohamban.

No persze Hentsch rangján túlnyúló széles jogkörének megvan a másik magyarázata is. Drábik János, kis hazánk ügyeletes szélsőjobbos összeesküvés-elmélet gyártója Hentschben a nemzetközi pénzügyi háttérhatalom egyik látható kezeként látja, mivel állítólag szabadkőműves volt, és a bukaresti sírkövén pedig egy kocka van. (Akit részletesebben érdekelne ez: http://mek.niif.hu/06800/06897/html/0206.htm; http://www.hunnianet.hu/irodalom/Drábik_János/elhallgatott_dokumentumok)Hentsch sírja.jpg Persze ez sem a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztőjének a fejéből pattant ki, hanem mint a világháborús felelősségről szóló legendák 80 százaléka, ez is Ludendorfftól ered. Láthatón azért a magyar kolléga gyomra sem vette be a német hadvezér azt az elméletét, miszerint azért csak 9-én érkezett meg Hentsch Kluckhoz, mivel a szabadkőművesek Jahvéja által fejezte ki a 3x3-as képletet... De ezt inkább meghagyjuk másoknak.

1914. szeptember 8-át írunk. A Luxemburgban székelő főhadiszállástól mintegy 240 km-re nőtt a jobbszárny távolsága. Ez a távolság már elég nagy, hogy eléggé időrabló legyen ennek a meglátogatása, főleg ha olyan egészségügyi állapotban van az ember, mint szegény Moltke. Így hát úgy döntött, hogy tájékozott felderítő osztályvezetőjét elküldi a jobbszárny három hadseregéhez.

Csakhogy itt kezdődnek a bonyodalmak: milyen megbízással küldte el Hentscht? Ifjabb Moltke egyik - főleg a történészek számára - rossz szokása volt, hogy nem igen írt le semmit s megelégedett csupán szóbeli utasításokkal. De erről majd később...

Szóval ott tartunk, hogy szeptember 8-án délelőtt 11-kor elindul Hentsch alezredes Köppen és Kochip százados kíséretében, hogy felkeresse az 5., a 4., és a 3. hadsereg törzsét. A hadihelyzetet megtárgyalta mindenhol, nem is látta szükségét visszavonulásra, csupán talán a 3. hadsereg jobbszárnyán látottak okoztak némi fejtörést számára. Mindenesetre szikratávírón azt jelezte a főhadiszállásra, hogy "a helyzet és a kilátások teljesen kedvezőek a 3. hadseregnél."terkep04.jpg


Ezt követően érkezett meg a 2. hadsereghez. Amikor Hentsch megérkezett, akkor Bülow nem volt sehol, így sorsdöntő órák mentek el Bülow várásával. Amikor este megérkezett Bülow, törzsének két legfontosabb tisztjével leültek a luxemburgi követek tárgyalni. A történteknek itt az egyik legfőbb kérdése, hogy ki volt a meghatározó ezen a megbeszélésen: a 2. hadsereg tábornoka vagy a főhadiszállást képviselő alezredes.

Karl_von_Bülow.jpgAkik szerint Bülow határozta meg a megbeszélés menetét, azt hangsúlyozzák, hogy a 2. hadsereg parancsnoka katasztrofálisnak mutatta be szorongatott helyzetét. Vázolta, hogy véleménye szerint az ellenség kétféleképpen is súlyos csapást mérhet rá: vagy úgy, hogy a jobbszárnyát karolja át, vagy úgy, hogy az 1. hadsereg balszárnya felé összpontosítanak. Mivel a brit és francia csapatok már megszállták a két hadsereg közötti 50 km-es rést, cselekvési szabadságuk nagyban csökkent. Ezért Bülow "önkéntes közös központú visszavonulást" javasolt. Ezzel fejeződött be az értekezlet éjfélkor.

A másik verzió szerint a hírszerző alezredes látta túlzottan borúsan az 1. hadsereg helyzetét és túlozta el Bülow helyzetét. Eszerint Hentsch meggyőzte Bülowot arról, hogy neki minden külön parancs nélkül hátrálnia kell, mihelyt a közte és Kluck között levő hézagba erősebb ellenséges hadoszlopok nyomulnak.

Másnap még Hentsch tanácskozott Bülow törzsével - bár a tábornokkal már nem -, és beleegyezett abba, hogy a szomszédos 1. hadsereg parancsnokának, Klucknak már visszavonulást fog javasolna, hogy lezárják a fenyegető hiányt az arcvonalon. Még meg sem tette Hentsch az 50 mérföldes utat Kluckhoz, Bülow már jelezte Klucknak, és a Hausennak, a 3. hadsereg vezetőjének, hogy a 2. hadsereg megkezdi a visszavonulást, miután Berthold főhadnagy repülőgépéből négy hosszú, a Marne felé menetelő oszlopot látott (a BEF csapatai voltak). Így amikor délben megérkezett Hentsch, Kluck már tisztában volt a visszavonulás tényével, hiszen a 2. hadsereg visszavonulásával valóban kiszolgáltatott lenne a hadseregének a jobb szárnya. Amikor Hentsch szeptember 10-én délután 2 órakor visszatér Luxemburgba, már több százezer német katona hátrált a mintegy 400 km-es arcvonalon. A jobbszárny három hadseregének hátrálása magával rántotta a 4., 5. és 6. hadsereget is. A csata félbeszakadt és már csak az állások kijelölése maradt kérdés.

Ludendorff.jpgAnnak tükrében, hogy a dicsőséges német hadsereg mindössze harminc mérföldre Párizstól visszavonulásba kezd, nem lepődünk meg, hogy sok vitát kiváltott a döntés, amelyre igazán senki sem volt büszke. Így már a háború idején elkezdődtek a méltatlan viták, célozgatások arra, hogy ki is adata ki igazából a visszavonulási parancsot. Hentsch Moltkéra hivatkozott, Moltke viszont tagadta. Megtehette ezt mindkettő, hiszen a parancs nem volt írásba foglalva. 1917-ben Hentsch hivatalos vizsgálatot kért beavatkozásának feddhetetlenségének megállapítására, de ekkorra már a történet másik két szereplője már egy éve halott volt. Így egyrészt von Moltke és Bülow nem tudott védekezni, másrészt viszont az OHL-t is kötötte a "halottról vagy jót vagy semmit" etikai elv, így bár igazolást kapott Hentsch, a pletykák nem maradtak abba.

Aztán 1918 februárjában bukaresti állomáshelyén Hentsch is meghalt egy epehólyag operáció során, viszont a háborús vereséggel még inkább élénkebb színezetet kapott a marne-i visszavonulás kérdése. Így Hentsch eszményi bűnbakja lett a német szélsőjobboldalnak, melynek téziseit a minden lében kanál Ludendorff foglalta össze 1934-ben Das Marne-Drama Der Fall Molte-Hentsch című írásában. Adolf Hitler meg egyenesen csak árulóként nyilatkozott Hentschről.

A történetünk végére két, máig megválaszolatlan kérdés marad:

1. Hentsch volt-e a meghatározó ebben a döntésben? 2. Indokolt volt-e a visszavonulás?

Az első kérdés kapcsán inkább Bülow felelőssége érhető tetten, mint Hentsché. Ezt látszik megerősíteni az a tény, hogy Bülow szükségesnek tartotta elküldeni a visszavonulásról szóló parancsot még azelőtt, hogy megérkezett volna az alezredes Kluckhoz.

A második kérdés jelentősebb és emiatt vitatottabb is. Amikor Kluck megkapta szeptember 9-én a visszavonulási parancsot, nem kis bosszúságot érzett. Az 1. hadsereg lovassága ugyanis aznap győzelemmel fejezte be "Ourq-menti csatát" az - óvatosan - előrenyomuló brit erőkkel szemben. Bár a 2. hadsereget szeptember 6-án Franchet d'Esperay és Foch seregeinek támadása megállította, a 3. hadsereggel közösen megverték Foch alakulatait 8-án. Tehát a csata félbeszakításának időpontjában Kluck serege és Bülow seregének balszárnya kétségtelenül győzelmet aratott, míg a nagy csatatér egyéb helyein, egészen Verdunig a küzdelem még eldöntetlenül dúlt.

maps_12_marne1914_6_(1600).jpgViszont bár ezek a sikerek jól mutattak a hadijelentésekben, mégiscsak taktikai jellegűek voltak. Annál reálisabb volt viszont az 1. hadseregre leselkedő veszély. Ugyanis miközben Kluck üldözte az 5. francia hadsereget, elszakadt Bülowtól és szeptember elejére ott találta magát három antant sereg gyűrűjében: előtte az 5. francia hadsereg, nyugatra a 6. francia hadsereg, szeptember 6-tól pedig egyre nagyobb létszámban nyomultak be a két német hadsereg közötti résbe a brit alakulatok. Ezt viszont már Moltke nem tudta orvosolni, hiszen minden tartalékot felhasznált, minden hadseregével szemben egy francia hadsereg állt szemben. Ugyan a 6. és 7. hadsereg lotaringiai támadását leállította Moltke az erők átcsoportosítása céljából, szeptember 9-én az antwerpeni belga haderő támadása a német jobbszárny utánpótlását fenyegette, így az átcsoportosított erők jelentős része Belgiumban és nem a Marne-nál kötött ki. Emellett a német utánpótlási vonalak is megnyúltak, az erőltetett menettől a katonák kifáradtak.

Számtalan történész veti fel a kérdést: mi lett volna, ha egy nappal tovább kitartanak a németek? Sokan vetették fel, hogy Bülow lehetett volna rugalmasabb, a brit csapatoknak pedig még napokra lett volna szükségük a támadás elindításához... Ennek megválaszolására a történész nem tud mit mondani, a "mi történt volna, ha" kérdések kívül esnek a módszertani eszköztárunkból. Magam részéről Galántai József értékelésével értek egyet: "Valójában sem a hibákra, sem a franciákat megmentő csodákra nincs szükség a történtek megértéséhez. Hadászati realitások érvényesültek a német kudarcban és az antant sikerben. Mindenekelőtt az erővisznyok megváltozása, továbbá az, hogy a meglepetés és a kiképzési körülmények átmeneti -a németek számára kedvező - hatása megszűnt, kiegyenlítődött".

Mindenesetre az biztos, hogy szeptember 9-én hozta Richard Hentsch élete legnagyobb hatású döntését.

*

Cikkem megírásához elsősorban John Keegan Az első világháború és Julier Ferenc 1914-1918 A világháború magyar szemmel című kiadványokat használtam.

33 komment

Címkék: Németország Franciaország Ludendorff

A bejegyzés trackback címe:

https://elsovilaghaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr756673515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NemNick 2014.09.09. 18:58:53

A remek Index jóképességű szerkesztői a következő címet adták:
Egy alezredes, aki eldöntötte a II. világháborút

Sírok. Ha már nem olvas (mert minek, újságnál dolgozik..) de legalább a képet nézné meg...

McKinney 2014.09.09. 19:13:59

@NemNick: zindex logika: az első vh eldöntése ok-okozati összefüggések láncolatán keresztül meghatározta a másodikat :)

bbwd 2014.09.09. 20:05:44

@McKinney: ez vitathatatlanul így is van...

sokkal jobb lett volna, ha a németek elfoglalják párizst

mindenkinek jobb lett volna...

paráznabillegető 2014.09.09. 20:39:00

az eleje tele van helyesírási hibákkal meg elütésekkel. ellenben a közepétől semmi.
kopipészt?
bár a tördelés általánosan pocsék.

mindegy, van még hova fejlődni.

Spinnaker 2014.09.09. 21:11:35

Egy lényeges momentum kimaradt:
a német 1. hadseregnek Párizstól nyugatra kellett volna lennie az eredeti tervek szerint, nem pedig keletre. Vagyis a hiba már korábban megtörtént, előállt az a helyzet, hogy a Párizs és Csatorna irányából érkező antant erősítés az 1. hadsereg oldalában kezdett felvonulni - tehát az 1. hadsereg nem mehetett tovább. Az elfoglalt pozíció viszont nem volt túl kedvező, hiszen a nyugatra forduló arcvonalat folyók szabdalták. Elég logikusnak tűnik a védhetőbb állásokba való visszavonulás..

nyelv-ész 2014.09.09. 21:13:25

lemenekült, szemiség, kiemelkedően idős...

Ha a szerző hadilábon áll a magyar nyelvvel (hogy stílszerűek legyünk), akkor miért nem kér meg valakit, hogy nézze át, amit írt, mielőtt publikálja?

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2014.09.09. 21:17:43

@McKinney: "Egy alezredes, aki eldöntötte (I.+II. világháborút) az index.hu munkatársainak sorsát és létét.

lol

Measurer 2014.09.09. 21:25:35

@Spinnaker: végül is a francia védelmi képességeket figyelembe vevő Schlieffen tervhez képest a felvonuló német csapaterő csak 70%-os volt.
Ez a villámháborúhoz kevésnek bizonyult.

Tudományos libsizmus 2014.09.09. 22:24:09

Ebbe kár volt Drábikot belekeverni.

Az eredeti Schlieffen terv többszörösen fel lett hígítva ifjabb Moltke által. A jobbszárnyra előírt 6 hadsereg helyett 5 hadsereg kezdte meg az átkarolást.

Az oroszok vártnál korábbi támadása miatt 2 hadtestet kivontak a jobbszárnyból, + egy hadtest Antwerpen ostromára maradt vissza. Így három hadtest, kényegében egy tábori hadsereg hiányzott a német jobbszárnyról, az eredetileg előírt 6 helyett már eleve 5 hadseregre csökkentett haderőből.

Kluck 1. hadseregét Moltke "menet közben" Bülow 2. hadserege alá rendelte. Bülow természetesen leginkább a saját hadseregével foglalkozott, az 1. hadsereg csak nyűg volt a vállán.

Moltke elmulasztotta bevezetni a cikkben kissé méltatlanul kritizált Ludendorff által javasolt hadseregcsoport köteléket, amelyet a keleti fronton mér a háború elején bevezettek, nem csak a németek, de az oroszok is.

Hentsch alezredes küldetése páratlan a hadtörténelemben. Viszonylag alacsony rendfokozatú tisztként, írásos felhatalmazás nélkül döntött három hadsereg visszavonásáról. Moltke az eset után idegösszeomlást kapott és még 1914 szeptemberében leváltották.

naphegyi vince · http://liberator.blog.hu/ 2014.09.09. 22:30:27

@nyelv-ész: miért, te talán tömegével ismersz bármikor rendelkezésre álló, a feladatot rendkívül rövid idő alatt befejező és mindezt ingyenesen végző nyelvi lektorokat? hiába jogos egyrészt a kritikád, de a másik oldalról a blog világ nyelvi skillje általában ilyen. mire elkészül a poszt, a szerző - a saját tapasztalataim alapján - nagyon elfárad a tartalmi rész rendbe rakásába. (pl. és így is: mi a franc az az OHL?). sztem inkább a ritka kivételek, nyelvi zsenik érdemelnek elismerést.

naphegyi vince · http://liberator.blog.hu/ 2014.09.09. 22:34:02

sztem sok érdekes részletet tartalmazott a poszt, Ludendorf utólagos kavarásai, a döntési mechanizmus részletei...

McKinney 2014.09.09. 22:38:34

@Tudományos libsizmus: hadseregcsoport-kötelék, úristen, én még a szobámban se tudok rendet tartani...

faszagyerekkkk (törölt) 2014.09.09. 23:43:38

"Taxikkal hordják a katonának a párizsi kaszárnyákból "

irni túdól-é

faszagyerekkkk (törölt) 2014.09.10. 00:01:52

ennyi elgépelést olvashatatlan szar az egész

Fóris Ákos 2014.09.10. 09:10:02

Reagálva a kritikákra:
1. Először is elnézést kérek a sok elgépelésért, idővel javítom.

2. OHL=Oberste Heeresleitung=Legfelsőbb Hadvezetőség

3. Drábikra azért reagáltam, mert ha az ember beírja Hentsch nevét, akkor meglepően konstatálhatja, hogy Drábik nevével és hülyeségeivel találkozik minden második cikkben.

4. Igen, részletesebben is leírhattam volna a Schlieffen terv hibáit, illetve amiket később von Moltke módosított rajta. Viszont posztom csak Hentsch szerepével akart foglalkozni, nem az egész 1914. augusztus-szeptemberi német támadással, így a lehető legrövidebben kívántam csak reflektálni a hadműveletekre.

BISMARCK 2014.09.10. 09:23:52

ha már ezzel foglalkoztok, akkor nem ártana OLVASNI szakirodalmat, segítek picit
John Keegan: Az első világháború
ez azért egy nagyságrenddel jobb mint galántai

a szerző ezt a visszavonulást is kifejtette elég részletesen

Fóris Ákos 2014.09.10. 09:27:51

@BISMARCK: És kb. ugyanarra a következtetésre is jut, mint Galántai. :) Egyik legfőbb forrásom Keegan volt, ahogy a bejegyzés végén megjelöltem.

Gukker 2014.09.10. 09:27:51

@Fóris Ákos:
marnei=marne-i.
A szó végén az e-betű néma, ezért kötőjellel illik írni.

Fóris Ákos 2014.09.10. 09:30:07

@Gukker: Köszönöm az észrevételt.

Gukker 2014.09.10. 09:34:01

@BISMARCK: Én pl. próbáltam Keegan könyvét elolvasni. Sajnos 50 oldalnál tovább nem bírtam. Szerintem rettenetesen összeszedetlen mű, ráadásul még csak meg sem próbál tárgyilagos lenni, mindent brit szempontból néz.

Fóris Ákos 2014.09.10. 09:41:35

@Gukker: Ez tény, meg főleg az első 50 oldal nem éppen a könyv erőssége, ahol annyiról szól - valljuk be -, hogy a hajdanvolt viktoriánus Európát sírja vissza. Viszont eléggé adatgazdag mű és a magyar nyelvű szakirodalom nem nagyon bővelkedik az első világháborús monográfiákban, pontosabban szintézisekben. Annyiban igaza van @BISMARCKnak, hogy Keegan nagyon részletesen taglalja a német visszavonulást, ami miatt megkerülhetetlen.

Gukker 2014.09.10. 09:48:08

@Fóris Ákos:
Nem tudom, hogy szabad-e másik blogot ajánlani (mentségemre szolgáljon, hogy sajnos már nem aktív), de anno a Töri blog volt számomra a mértékadó.
Sajnos az Első Világháborúval viszonylag keveset foglalkoztak:
toriblog.blog.hu/tags/i_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA
De pl. a Spanyol Polgárháborúról szóló cikksorozatuk annyira tetszett, hogy még e-könyvbe is szerkesztettem magamnak, hogy offline is olvasgathassam. :)

Fóris Ákos 2014.09.10. 09:58:31

Semmi gond, nyugodtan, bármit ami bárkinek az épülésére szolgál. :)

Mindenesetre a sajnálatos szerkesztési és helyesírási hibákon túl látsz értékelhetőt a bejegyzésben, mindenképpen ajánlom facebook oldalunkat is.

BISMARCK 2014.09.10. 10:28:09

@Fóris Ákos:

tényleg ott van a végén, de akkor nem értem, hogy mi a kérdés? Keegan ezt elég részletesen leírta

BISMARCK 2014.09.10. 10:36:08

@Fóris Ákos:

sőt, ugye kitér arra is, hogy a németek nem érték el az m+40 napra azt az áttörést ami elő volt írva

Fóris Ákos 2014.09.10. 11:40:20

@BISMARCK: Kedves Bismarck! Azt vetted szememre egy korábbi hozzászólásában, hogy "ha már ezzel foglalkoztok, akkor nem ártana OLVASNI szakirodalmat, segítek picit
John Keegan: Az első világháború
ez azért egy nagyságrenddel jobb mint galántai"
1. Ha az Ön figyelmét nem kerülte el az, hogy használtunk Keegant, akkor pontosan mit akarsz kifogásolni? Előbb azt gondoltam, amiatt írod, mert véletlenül nem láttad az utolsó mondatom, de ha igen, akkor meg én nem tudom az első kommentedet értelmezni, hiszen olyat kérsz számon rajtam, amit láthatóan megtettem.

2. Keegan használata úgy gondolom nem zárja ki Galántai, Julier Ferenc vagy bárki más használatát.

bloggerman77 2014.09.10. 12:43:21

A Schliffen-terv gyalogló gyalogsággal, lovassággal, tehát 19. századi eszközökkel kivitelezhetetlen volt.
A második világháborúban az összehangolt páncélosok-légierő-gépesített gyalogság viszont simán összeroppantotta a franciákat.

David Carradine 2014.09.10. 14:00:16

„lemenekült” Hehe.
„ebbéli momentumát” Ezen.
„hogyan hozhatott ilyen szintű stratégiai döntést egy több hadsereg és mintegy 2,5 millió embert felölelő csatában?” Szép volt, fiam.
„ilyen mértékű ütközetben” Méretű.
„szász tisztet szemléljük egy porosz hadseregben” Szemlélődünk, szemlélődünk.
„tekintélyes szemiségnek számított” Még jó, hogy csak szeminek. Ha fullos lett volna, kapásból oda az egész VH.
„a nyugati front irányítása… trió végezte” …
„rangja ellenére való jelentőségének” Mijének a mije?
„Drábik János, kis hazánk ügyeletes szélsőjobbos összeesküvéselmélet” Magyarul nem tudunk, de aktuálpolitizálgatunk egy I. VH-ról szóló cikkben?
„abbeli elméletét” Azon. Abbeli az a hit.
„A Luxemburgban székelő főhadiszállástól” Nem tudtam, hogy a főhadiszállások is szoktak székelni.
„megelégedett csupán szóbeli utasításokkal. De erről majd később...” Nem tértél rá vissza. Pedig felcsigáztál. Ezután Moltke már csak meghalt. Gondolom ezt sem adta írásba.
„nem is látta szükségét visszavonulásra” Nak.
„de ekkorra már a történet másik szereplője már” Mármár…
„az Hentsch az 50 mérföldes utat” Az török áfium ellen való orvosság.
„Annak tükrében, hogy a dicsőséges német hadsereg mindössze harminc mérföldre Párizstól visszavonulásba kezd, nem lepődünk meg, hogy sok vitát kiváltott a döntés, amelyre igazán senki sem volt büszke.” Többször nekifutottam, és bár értem a szavakat, amiket használsz, sőt a mondandódat is, de valahogy csak nem akar összeállni.
„beavatkozásánák feddhetetlenségének megállapítására” Baszkikám, ilyet még a rendőrségtől sem kaptam.
„a pletykák nem maradtak abban” Miben?
„Bár a 2. hadsereg szeptember 6-ánFranchet d'Esperay és Foch seregeinek támadása megállította” Ki állított meg kit?
„Ugyanis miközben Kluck üldözte az 5. francia hadsereget, elszakadt Bülowtól és szeptember elejére ott találta magát három antant sereg gyűrűjében: előtte az 5. francia hadsereg, nyugatra a 6. francia hadsereg, szeptember 6-tól pedig egyre nagyobb létszámban nyomultak be a két német hadsereg közötti résbe.” Értem én, hogy elkapott a harci hév, de egy kis értelmező tagolás nem ártott volna.
„De ezt inkább meghagyjuk másoknak.” A cikkírást hagyd meg másoknak szerintem. Történészként ég a pofámról a bőr.

paráznabillegető 2014.09.10. 15:41:23

@bloggerman77: az a német gyalogság 1940-ben nem igazán volt gépesített ám.
a 19. századi gyalogsághoz képest igen, de különben nagyon nem.

Fóris Ákos 2014.09.10. 15:53:38

Kedves Kommentelők!

Köszönöm szépen az értékes hozzászólásokat. Nagyon sajnálom, hogy nem néztem át kellő mértékben a cikkem azt megelőzően, hogy felkerült, és olyan nyelvi hibák sora maradt benne, mely az olvasási élményt nagyban csökkentette.

Viszont azt is meg kell jegyeznem, saját felelősségem csökkentésének igénye nélkül, hogy bárki bármit is gondoljon egy adott posztról, minősíthetetlen az, hogy trágársággal kevert személyeskedéssel reagálják le, főleg úgy, hogy e kommentek megtételekor még saját nevüket sem vállalják fel.

Üdvözlettel
Fóris Ákos

David Carradine 2014.09.10. 16:23:25

@Fóris Ákos:
Elnézést, ha bántó volt a kommentem hangneme. Éppen egy másik blogról látogattam át, és sajnos rajtam maradt az ottani stílus. Mindazonáltal a jelzett hibákat valóban elkövette, és a központozást még csak meg sem említettem. Az interneten publikálni komoly felelősséggel jár, ugyanakkor fel kell készülnie arra, hogy támadások is érhetik, amennyiben - dicséretes módon - megadja a hozzászólás lehetőségét.
Különösen bosszantó, amikor egy tartalmilag jó, érdekes és alapos írást élvezhetetlenné tesz a sok nyelvtani és stilisztikai hiba.
További jó munkát!
Üdvözlettel:
D.C.

Fóris Ákos 2014.09.10. 18:00:20

@David Carradine: Egyrészt köszönöm a részletes hibajegyzéket és hogy felhívta erre a figyelmem, másrészt meg örülök, hogy elnézést kért. Magam részéről is máskor jobban ügyelek, hogy figyeljek szövegem nyelvtani és stilisztikai helyességére.

Amennyiben érdekli a téma, ajánlom mind blogunkat, mind facebook klubunkat olvasásra.

Üdvözlettel:
F. Ákos
süti beállítások módosítása