Első világháború - a 100. évfordulós Page

Az Első világháború - a 100. évfordulós Page blog a megegyező nevű Facebook-emlékpage része. Kövessetek minket Facebookon is! https://www.facebook.com/ElsoVilaghaboruA100EvesEvfordulosPage

Friss topikok

Facebook oldaldoboz

Megjegyzés Drezdához

2015.02.13. 08:12 Fóris Ákos

„Ideje már, hogy az utca embere is megértse, nincs olyan hatalom a földön, amely képes lenne őt megvédeni a légi bombázástól. Bárki bármit mond, a bombázó mindig át fog törni. Az egyetlen lehetséges védekezés a támadás, ami azt jelenti, hogy ha élve meg akarjuk úszni a háborút, akkor az ellenségnél is gyorsabban több nőt és gyermeket kell legyilkolnunk" (1932. november 10-én Baldwin, egykori brit miniszterelnöknek a brit alsóházban elmondott beszéde.)

70 éve a brit légierő végrehajtotta történetének legsúlyosabb támadását a szászországi Drezda városa ellen.

Habár önmagában az első világháborúban szinte még semmit nem ért el a fiatal fegyvertípus és a ’20-as években a győztes hatalmak is elsősorban mint olcsó karhatalmi eszközként számoltak a repülőgépekkel a zavargásveszélyes közel-keleti gyarmataikon, már ekkor megjelentek a víziók a mindent eldöntő szerepkörükre. Az első világégés során megjelenő bombázógépek felcsigázták olyan teoretikusok figyelmét, mint Liddell Hart, Hugh Trenchard, Giulio Douhet, Billy Mitchell és maga H.G.Wells.

Thumbnail_320.jpg (320×398)Otto Dix: Lens wird Bomben gelegt (1924)

Az első világháború adta meg azt a tapasztalatot, amely szentesítette a lakosság terrorizálását. 1918 októberében a központi hatalmak összeomlását forradalmak, zavargások, utcai harcok kísértek, ahol egy végsőkig elcsigázott hátország lázadt a háború ellen.

S itt jött az ötlet: mi lenne ha a hátország szenvedéseit a besorozott apákon és fiúkon, az élelmiszerhiányon, a folyamatos túlórákon kívül még az Armageddonnal is tetéznénk? Hogy elpusztítanánk az összes egzisztenciális életfeltételét a lakosságnak. Megszűnne a vezetékes víz, a gáz, a villany, az élelmiszerellátás. Megszűnnének a házak, a gyárak, az utcák. Megszűnne minden, amit eddig saját világunknak hittünk.

Ebből jött a logikus következtetés:

„Ilyen állapotok közepette csodálható volna-e, ha megszűnne az ellenállást támogató közakarat, és vajon mi haszna volna a nemzet tovább küzdeni kész, elszánt kis csoportjainak minden szervezet és központi irányítás nélkül?”

Ám hiába London, Coventry, de még inkább Köln, Hamburg, Berlin, Drezda, Tokió, a fentebbi célt nem sikerült megvalósítani. Trenchard, Liddel Hart elképzeléseivel szemben a romba dőlt gyárak, a felszaggatott sínek árnyékában és a törmelékhegyek közepette a bombázást túlélő szegénynegyedek lakói nem lázadtak fel a rendszerük ellen.

Ugyan egy atomháború után mi lenne?

*

Írásomhoz Max Hastings zseniális, Bombázók: a brit RAF légi offenzívája Németország ellen 1939-1945. című kötetét használtam fel.

21 komment

Címkék: Németország Nagy-Britannia

A bejegyzés trackback címe:

https://elsovilaghaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr297170825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paráznabillegető 2015.02.14. 13:19:47

"Ugyan egy atomháború után mi lenne?"

hááát... radioaktív sugárzás? lázas testtel kóborló saját belüket kihányó "túlélők"? flórát és faunát pusztító radiaktív eső, alig néhány hónapon belül lezajló "nagy kihalás". viszlát fehér ember, max ausztráli környékén maradna pár képviselője.
de különben az emberiség fennmaradna. primitív szinten, de kezdenénk elölről. és talán jobb is lenne, két fej = két agy, okosabb sapiens?

...elmúlik... 2015.02.14. 13:50:36

Háború ide vagy oda, a civil lakosság ellen végrehajtott terrorbombázás háborús bűncselekmény - akármelyik fél is hajtja végre.

mojoking77 2015.02.14. 14:30:26

@...elmúlik...: Pontosan. Tobbek kozt ezert vadolja a vilag gondolkodni kepes fele W. Churchill-t emberiseg elleni buncselekmenyekkel.
Drezda, Hamburg, Rotterdam, hogy csak a legnagyobbakat emlitsem, tobb mint 100 000 civil aldozat.

Lacusch69(Sch.Lacika) 2015.02.14. 14:40:16

Nem akarom a németeket védeni, de Coventry legális katonai célpont volt (RR gyár), Londont meg először tévedésből szórták meg (egy kicsit). Winston meg csak erre várt, irány Berlin, aztán oda-vissza alapon ment az egész.

ZON 2015.02.14. 15:02:53

@Lacusch69(Sch.Lacika): szegény, szegény németek. A precízen, kizárólag katonai célpontokra irányított rakétáikat meg nyilván csak gondatlanságból lőtték ki.

Velemenyem szerint.... 2015.02.14. 17:35:42

Nagyon-nagyon gáz az a cikkcunami ami a napokban megjelent. Ugyanaz az ostXXXba értetlenség árad a magát okosabbnak gondoló szerzőkből, mint az index vezércikkében. Nem dolgozták fel a németek? Ó dehogynem.

A "feldolgozás" nem azt jelenti hogy mint a pereces, ész nélkül szajkózunk és felhántorgatunk valamit, és mint a túlhergelt kamasz, mindenről csak "az" jut eszünkbe.

A németek feldolgozták Drezdát és a hasonló bombázásokat. És felülkerekedtek rajta.

Épp azért ők az egyik meghatározó erő most Európában, mert nem a korábbi sérelmeket hántolják fel, főleg egy olyan katakizmában, amelyet ők indítottak el és szegtek meg minden szabályt.

Sokat tanulhatnánk a németektől ebben, mert az ilyen haszontalan cikkek csak ártanak.

...elmúlik... 2015.02.14. 19:00:16

@ZON: Hamburg után (1943 július) amennyiben német vagy, azt hiszem mindent kilőttél volna Londonra, amennyiben ez árt az angoloknak.

...elmúlik... 2015.02.14. 19:07:48

@Velemenyem szerint....:

Lehet a németek feldolgozták a terrorbombázásokat, az is lehet, hogy felülkerekedtek rajtuk, de ne képzeld, hogy elfelejtették. Éltem köztük, tudom mi a véleményük alapvetően az angolokról. Na ezt nem fogod olvasni az újságokban.

...elmúlik... 2015.02.14. 19:26:21

@mojoking77: Nem vagyok egy összeesküvés hívő, de mindkét nagy európai háborút az angoloknak köszönhetjük. Ez ugyan nem menti fel a nácikat az elkövetett rémtetteiktől, de a puszta tényeket vizsgálva ma már ez egyértelmű, ha valaki veszi a fáradságot és utánaolvas - különösen a diplomáciai történéseknek, már azoknak, melyek nincsenek titkosítva. Mert hetven év ide, vagy oda az még van bőven. Vajon miért??
Azzal persze, hogy ezt kimondom, pillanatok alatt kategorizálnak, de ez már mostanában annyira nem zavar.

Lacusch69(Sch.Lacika) 2015.02.14. 20:59:17

@ZON: Nem baj szépöcsém, egyszer majd kihúzod a fejed a "győztesek történelmének" seggéből...
De most az egyszer még segítek:
Hitler MEGTILTOTTA London bombázását, egy kisebb kötelék (szó szerint néhány gép) eltévedt a ködben és hibás célazonosítás miatt leszórt talán 4-5 tonna bombát (nem pontos adatok, meg kellene néznem Deighton könyvében).
Erre válaszul bombázták Berlint, aztán eszkalálódott az egész azzá, amivé.
Coventryhez tegyük hozzá, hogy addigra a britek feltörték az Enigmát, tudtak a készülődő támadásról, de a jó öreg idült alkoholista személyesen tiltotta meg az evakuálást...

ZON 2015.02.14. 21:32:24

@Lacusch69(Sch.Lacika): "szépöcsém" mondod. Nem tudom, a 69 mit jelöl, évjáratot, vagy IQ-t. Az enyém 66 lenne évjáratban, de ez nem érdem.
" Eszkalálódott " ja, mint Kassa bombázása.Látjuk az eredményt.
El kéne fogadni, hogy ha valaki bemegy emberkedni a kocsmába, és lecsavar néhány pofont John, Joe és Szása arcára, az megkapja a magáét, és a magafajtán kívül más nem fogja sajnálni.

mojoking77 2015.02.14. 23:13:55

@...elmúlik...: Neked erdekesseg gyanant, neked baratom @ZON: pedig gondolatebresztonek alljon itt egy konyv:
Patrick J. Buchanan: Chuchill, Hitler es a szuksgtelen haboru www.libri.hu/konyv/churchill-hitler-es-a-szuksegtelen-haboru.html
Az ember elso szamu kulpolitikai tanacsadoja volt Reagen-nek es az idosebb Bushnak, magyarul minden, csak nem egy liberalis hippi. Tenyleg ne higyjetek el a gyoztesek propaganda tortenelmet.
Numbergben a vadlottak padjan sok gyoztes vezetonek is ott kellett volna ulnie, elso sorban termeszetesen az orosz es az angol oldal reszerol.

Lacusch69(Sch.Lacika) 2015.02.15. 10:49:32

@ZON: Évjárat, de lehet szexpozíció is, ahogy akarod...
A te hozzászólásodból inkább a 96 a reális, nem a 66...
Bár a 66-ot kezdem érteni: fejlődésképtelen vagy, megragadtál Jóvérné Szirtes Ágota gimi 4-es törikönyvénél, meg a "jó és a rossz" harcánál...(ez olyan esti mese színvonal)
Semmi gond, kb. 24-25éves koromig én is azt hittem.
Egyébként még mindig nem érted: Hitler NEM AKART a britekkel háborút (Dunkirchen, London)
Neki a keleti élettér kellett, Winston meg világháborút csinált fél Lengyelország elfoglalásából. (Persze L.o. másik fele nem izgatta...)

szobatars 2015.02.15. 11:49:38

Jó az idézet a poszt elején. 1932. Hitler - egy vàlasztàsi győzelmet követően csak a következő évben lesz kancellàr. Milyen hàborúról beszélt Baldwin.....??

Fóris Ákos 2015.02.15. 19:43:24

@szobatars: Baldwin beszédében tudtom szerint nem egy konkrét háborúra reflektált, hanem a technikai fejlődés lehetőségeire.
Egyébként, hogy mennyire nem csak Németországra tekintett a brit stratégia egyedüli lehetséges háborús ellenfélként, jól mutatja, hogy Liddell Hart, a XX. század talán legfontosabb brit stratégája 1925-ben Paris, or the Future of War címmel írta meg művét a légiháborúról.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2015.02.15. 21:26:33

@mojoking77: csak Drezdaban 250-275000 ember halt meg borzalmas kinok kozott. Churchill arisztokrata volt, annak minden arroganciájával.

annamanna 2015.02.15. 22:51:56

"a törmelékhegyek közepette a bombázást túlélő szegénynegyedek lakói nem lázadtak fel a rendszerük ellen.

Ugyan egy atomháború után mi lenne?"

Én inkább megfordítom a gondolatot - egy bomba csak akkor bomba, ha van, aki ledobja.
www.youtube.com/watch?v=XsVr8Jx6b1U#t=01m28s

Ehhez nem kell aktív lázadás a rendszer ellen, csupán a jó öreg és bevált passzív ellenállás.

Egyébként azt gondolom, hogy európai ország már nem is tudna komoly hadseregeket kiállítani. A pénzen és fegyveren kívül alapvetően hiányzik az a katonai fegyelem, ami a 2. vh-ban harcolókat még jellemezte, de ma már nyomokban sem található meg.
A lakosság nem valamiféle háború után lázadna a rendszere ellen - egyszerűen nem lehetséges végigcsinálni egy háborút a jelenlegi európai és észak-amerikai lakossággal. Talán semelyik ország sem tudna komoly és fegyelmezett haderőt irányítani, Kína és az oroszok kivételével, de másoktól nem hiszem, hogy még ilyesmi kitelne.

Legfeljebb olyan gerillaharc, mint Ukrajnában, vagy annyi se. Ha valakik komoly pusztítást akarnak előidézni, azoknak is tök fölösleges atommal vagy egyéb gyújtó hatású bombákkal szarakodniuk, amikor ki lehet robbantani járványokat is, és ahhoz fegyelmezett haderő se kell.

Mellesleg, ha egy idegen ellenség bombáz, abból hogy következik az, hogy a lakosság a saját kormánya ellen lázad? Pl. Irakban, ahol az ISIS randalírozik, a vallási vezető felszólított a kormány védelmére, és kétmillió önkéntes jelentkezett rá. Pedig a kormányt eleve az USA neveztette ki, a lakosság mégis inkább védi a kormányt, mintsem lázadjon ellene.
A 2. vh terrorbombázásai pont olyan szerepet töltöttek be, mint most az ISIS terrorhadjárata - ezek egyike sem fogja kiváltani a kormány elleni lázadást.

Fóris Ákos 2015.02.16. 07:43:14

@annamanna: "Mellesleg, ha egy idegen ellenség bombáz, abból hogy következik az, hogy a lakosság a saját kormánya ellen lázad?" - amint fentebb említettem, ez pont 1917 márciusának és 1918 októberének s novemberének tapasztalatából eredt, ahol a háború által meggyötört hátország valóban felkelt. (Félreértés ne essék, itt most nem egy tőrdöfés elméletet akarok eladni, s nem is állítom azt, hogy katonailag ne lett volna megverve a német vagy osztrák-magyar hadsereg 1918 végére. Azt viszont említem, hogy a hátországnak jelentősebb szerepe volt a háború befejezésében, mint a második világháborúban, ahol passzívabb szereplőként tűnik fel. Bár ez részletesebb kérdés.) Abban pedig, hogy olyan szociális viszonyok alakultak ki mondjuk Németországban 1918-ra, mint amilyenek, döntő szerepe volt az antant blokádjának.

mojoking77 2015.02.16. 08:13:43

@Chaoyang: az utobbi idoben rengeteg forumon bizonygatjak, hogy az a szam nem volt meg 50000 sem. Mivel en nem voltam ott, es nem ismerem a pontos szamokat (mint ahogy te sem) elfogadom, hogy lehet valamennyi tulzas es propaganda mogotte, ezert irtam, hogy legalabb....

annamanna 2015.02.16. 12:56:23

@Fóris Ákos: Ja igen, tényleg írtad, bocs, nem olvastam el elég figyelmesen. Amúgy mi volt a hadseregekkel?
"Ezzel magyarázható az a látszólagos paradoxon, hogy az orosz hadsereg 1905-ben és 1906-ban egyfelől maga is állandóan lázadt, másfelől jól bevethető volt lázadások leverésére, mint azt John Bushnell leírta: Ugyanazok a katonák gyors egymásutánban váltogatták magatartásukat, és tíz hónap leforgása alatt kétszer mentek át a lázadás és a lojalitás teljes ciklusán. Azok a csapatok, amelyek 1905 januárjától októberéig felkeléseket vertek le, október végétől december elejéig lázadoztak, majd december végén ismét civilekre lőttek, hogy aztán 1906 májusától júniusáig újra lázadjanak, július végén pedig megint a felkelők ellen lépjenek fel.
Bushnell kimutatta, hogy a katonák váltakozó magatartásának semmi köze sem volt a velük való bánásmódhoz vagy politikai nézeteikhez. A mérvadó egyedül az volt, hogy éppen kit tartottak tekintélynek - csak az tudott ugyanis önérzetüknek tartást adni. Ha úgy hitték, hogy a régi rend a végét járja, lázadtak. Ha ellenben úgy gondolták, még rendelkezik parancsnoki hatalommal, akkor felvonultak a civilek ellen.
Ennek alapján látható, hogy nem annyira a külső társadalmi struktúra szétesése idézi elő a lázadást, hanem arról van szó, hogy akad-e olyan tekintély, amelynek az emberek alávetik magukat. Ha úgy tűnik, hogy nincs már ilyen, akkor az alkalmazkodásra berendezkedett személyiségstruktúra széttöredezik. Így kerülhet sor - az általunk említett esetben ismételt - átfordulásra. Az erőszaktételre való, mindenkor jelen levő készség közvetlenül az ellen irányul, amit az imént még jónak tartottunk.
Természetesen értelmezhetnénk úgy is, hogy széttépjük a nemrég még jónak tartott rosszhoz való alkalmazkodás - a régi rend - láncait. Csakhogy egy én, amely nem az autonómiára alapozódik, nem azért fog lázadozni, mert alapvetően megváltozott a természete. Csak az erőszaktevés irányát változtatja meg. A forradalmak, meglehet, változtatnak valamit a szolgaság formáin, magán a szolgaságon azonban aligha, feltéve, hogy nem sikerül meghaladni a tekintélytől való függést. Ha ez nem történik meg, továbbra is a rosszat védelmezzük jóként, és nem kerülhet sor az én tényleges felszabadítására. Hiszen csak ez vezethetne vissza a szeretet igazi szükségletéhez, és csak ez vezethetne ki a rombolás ördögi köréből."
Ebből a könyvből idéztem: moly.hu/konyvek/arno-gruen-a-normalitas-tebolya (140-142. p.)
A benne idézett szerző: J. Bushnell: Multineers and Revolutionaries.Military Revolution in Russia. 1905-1907 Doktori dolgozat, Indiana University Ann Arbor, 1977.