Amíg a második világháborúban a Heydrich és Hitler – s még talán Wilhelm Kube - elleni merényleten kívül nem történt jelentős orvgyilkosság, addig az első világháborúban a politikai élet meghatározó alakjai estek merényletek áldozatává. A listán található az osztrák főhercegen kívül osztrák miniszterelnök (Karl von Stürg), a cári család legbelső körébe tartozó személy (Raszputyin) meg végső soron Tisza István is.

1914-ben Ferenc Ferdinánd mellett a legjelentősebb személyiség, aki merénylet áldozata lett, kétségtelenül Jean Jaurès francia szocialista politikus és gondolkodó volt. 

Épp 100 éve, 1914. július 31-én beült jó szokásához híven a párizsi Café du Croissant nevű kávéházban, hogy elfogyassza napi vacsoráját és kibeszélje elvbarátaival az aggasztó eseményeket. 21 óra 40 perc környékén Raoul Villain, egy 29 éves régészhallgató odalépett a pacifista gondolkodóhoz s  az ablakon keresztül kétszer rálőtt. Az egyik lövés csupán egy üveget tört össze, a másik viszont nyakon találta. Villain büszkén vállalta, hogy a „haza ellenségét akarta eltávolítani”, s már hónapok óta készült a "német kém" likvidálására. 

De hogyan is lesz német kém a francia munkásmozgalom vezéralakja? Egyrészt az Action Française szellemi emlőin nevelkedett fiatalember számára a Dreyfus melletti kiállás az áruló mentegetését jelentette. Ugyancsak növelte Jaurès "bűnét", hogy olyan emberekkel állt kapcsolatban, mint August Bebel, ami nem meglepő, hiszen Európa legpatinásabb szociáldemokrata mozgalmával a németek rendelkeztek. Végül a merénylő az Elzász-Lotharingia Fiatal Barátainak Ligája  (Ligue des jeunes amis de l'Alsace-Lorraine) nevű szervezet tagja volt, amely revansot követelt az 1870-es porosz-háborúban elvesztett tartományért, és amely  Jaurès-t már 1913-ban támadta, mivel a politikus nem szavazta meg a három éves kötelező katonai szolgálatról szóló törvényt.

Végül érdemes néhány szót szólni arról is, hogy mi is történt a merénylővel. Villain a háború egész idejét
vizsgálati fogságban töltötte, mely ugyan nem lehetett a Hilton Hotel, de ha mondjuk megnézzük, hogy korosztályának tagjai ezzel egy időben milyen harcokban vettek részt a nyugati fronton, sokat nem veszített vele.

Aztán öt év elteltével elkezdődött a nagy per. Ám Villaint felmentették! Az államügyész utalt a hazafias felbuzdulás indítékára, a politikai meggyőződés hatására, s bár a politikai ellenfeleiket csupán eltérő vélemények miatt legyilkoló egyének veszélyesek a társadalomra nézve, mégis figyelmezteti az esküdteket, hogy vegyék fontolóra az enyhítőkörülményeket is. Ezzel a kijelentéssel fontos ütőkártyát adott a védő kezébe, az most már érthetőbben kifejthette a Villaín bűntettéről alkotott nézeteket: 

"Ha elítélik Villaint, az a szocialista tanok s egyben a szocialista háború előtti politikájának elismerése lesz. Elmarasztaló ítéletük az osztályharc, a forradalom és a bolsevizmus eszközeivel való egyetértésüket bizonyítaná. Elvégre ahhoz nem fér kétség, hogy a vádlott hazafias felindulásból cselekedett, tette meggyőződésből fakadó bűncselekmény, amelyet a haza nevében követett el. Egy embert, akit ilyen indítékok vezettek, semmi esetre sem lehet gyilkosnak bélyegezni."

Nem valószínű, hogy életében bármikor is gondolta volna Villain, hogy egy platformra kerül a gyűlölt németekkel, de hát ez is megtörtént. Európai odüsszeiájának - mely Gdansktól Ibizáig tartott - utolsó állomásaként Franco táborában találjuk. 1936 szeptemberében, két hónappal a polgárháború kitörése után egy – valószínűleg anarchistákból álló – köztársasági egység érkezett Ibiza szigetre, hogy felszámolják a falangista puccsistákat. Gyanús viselkedése miatt falangista kémnek tartották Villaint és agyonlőtték anélkül, hogy tudták volna, mitől is lett híres odahaza.